I. A „körülmények” egyes jellemzői:
I.1. Elengedhetetlenül szükségessé vált az, hogy minden emberi viszonyszinten az egyensúlyi (harmonikus) viszonyok domináljanak. Ezek az ember önmagával való viszonyától az emberiség szintjéig egymásra épülnek.
I.2. Természetes feltétele ennek a természet - és ezen belül a klíma - egyensúlyi állapota ugyanezen a szinteken, amelyek szintén egymásra épülnek.
I.3. A kapitalizmus lényege azonban a kíméletlen verseny, amit ma már globálisan is torzít a határtalan manipuláció, valamint alapvetően az állami terror.
I.4. A kismagyar NER is szervesen illeszkedik a globális manter-hierarchiába, annak félperifériás zónájában. Sajátossága, hogy egyszerre kuruc és labanc.
I.5. A klíma-katasztrófa a mater-kapitalizmus civilizációjának szerves következménye és része.
I.6. Az egyén világtörténelmi sorsra jutott és az ő sorsára jut a világa - minden szinten.
I.7. Az egyéni és közösségi cselekvőképesség alapja a valóságot és a lehetőségeket hűen tükröző világnézet lehet.
I.8. Az egyén a manter-hierarchia felsőbb szintjein alapvetően a lakóhelye társadalmának (önkormányzati) szintjéig cselekvő.
I.9. Az egyén a hierarchia közép - félperifériás - szintjein alapvetően a lakóhelye társadalmának (önkormányzati) szintjéig cselekvő-képes.
I.10. Az egyén a hierarchia alsó szintjein alapvetően cselekvő-képtelen.
*
II. Tudnivalók a „klíma” kapcsán:
II.1. A klíma-katasztrófa kibontakozóban van már a hatvanas évek óta.
II.2. A klíma-katasztrófa a szintén kibontakozó globális társadalmi katasztrófa - a mater-imperializmus - következménye, egyben eszkalációjának újabb forrása.
II.3. A klíma-védelem nem más, mint a klíma-katasztrófa kibontakozása elleni tevékenység.
II.4. A klíma-adaptáció a kibontakozó klíma-katasztrófa következmény-rendszeréhez való, annak hatásait korlátozó alkalmazkodás.
II.5. Mind a klíma-védelemnek, mind pedig a klíma-adaptációnak jellegzetes, különös és speciális tevékenységei vannak az egyes népek, társadalmak (államok, államközösségek), közösségek (önkormányzatok, civil társulások), családok és egyének konkrét életkörülményei között.
II.6. Ezen tevékenységek meghatározása, megvalósítása az egyének és közösségeik legalapvetőbb érdeke és feladata.
II.7. Ezen tevékenységek a klíma-védelem vonatkozásában elsősorban a légkör terhelésének csökkentésére (üvegház-hatású gázok, vízgőz, hő, por, korom, stb.) illetve az ezeket gátolni és feldolgozni képes természeti tényezők fejlesztésére irányulnak valamennyi emberi viszonyszinten.
II.8. Ezen tevékenységek a klíma-adaptáció vonatkozásában az optimális vízgazdálkodás megvalósítását szolgáló és a hőhatások elleni optimális védekezést megvalósító tevékenységek valamennyi emberi viszonyszinten.
II.9. A klíma-katasztrófa elkerülhetetlen következménye, hogy alapvetően változtatja meg a Gaiát, mint életteret, annak minden vonatkozásában - vagyis gyökeresen új létfeltételeket hoz létre a Földön. A Föld óriási, jelenleg még lakható területei válnak lakhatatlanná, míg mások lakhatóvá. Ez ma még elképzelhetetlen nép-mozgásokat tesz elkerülhetetlenné egy nemzedéknyi időn belül.
II.10. Mindig is voltak olyan természeti események, amelyik globális hatásúak voltak a régmúltban és a nem is olyan régmúltban. Részint a kialakult globális emberi civilizáció adottságai, részint pedig a klíma-katasztrófa miatt a manter-imperializmus emberisége érzékenyebbé vált az egyébként is globális hatású természeti eseményekre (erős napszél, vulkán-kitörés, földrengés, stb.). Erre is jó felkészülni.