Ez most nem irónia. Inkább öröm az, hogy manapság is vannak olyanok, akik felfedezik a VE-GÁ-t - általában középkorú értelmiségek - és meglepődnek annak felnőtt életkorán is.
Ezeket az érdeklodoket nem teljesen elégíti ki a VE-GÁ-nak a ve-ga.hu-n olvasható manifesztuma, alapszabálya, közösségfejlesztési módszere, sőt a "Levelek" rovat történeti metszete sem (amiket egyébként jobban ismernek, mint maguk a vegások).
Az esztétika fogalmáról sokan és sokfélét írtak.
Jómagam az esztétikát az esztétikum kérdéseivel foglalkozó tudományként fogalmaztam meg. (Hasonlóan ahhoz, ahogy az erkölcsösség kérdéseivel foglalkozó tudománynak tartom az etikát.) Gond azonban az, hogy az "esztétikus" szónak nincs egyértelmű magyar megfelelője. Sokan azonosítják a "szép"-pel, bár nyilvánvalóan nem azonosítható csak azzal, arról nem is beszélve, hogy a "szép" tartalmi megfogalmazásaival is éppen elég a gond.
Keserűt többen is - sokan - látták biciklizni a városban 2004. augusztus 12-én. Fél nap leforgása alatt tucatnyian jöttek hozzám, hogy "mit tudok róluk" , sőt este Anikó is előállt ezzel az újsággal és kérdéssel.
Persze úgy tudják, hogy 26 év után elköltöznek Szentesről és vele az ugyancsak 26 éve létező HMG irodalmi-drámai - röviden "drámai" - tagozatának legmeghatározóbb személyisége is távozik.
A jelek szerint sokan úgy gondolják, hogy nekem/nekünk/ a vegásoknak külön is fontos hír ez.
Van egy olyan ügyrendszer, amelyben vegásokat felelősség terhel veszélyeztetett gyermekek sorsáért. Ez az, ami - többé-kevésbe - folyamatosan, 17 éve burjánzik a VE-GA és a HMG drámai tagozatának határfelületein, egyik oldalon az én, másik oldalon Keserű Imre tanár főszerepével.