Úgy tűnik, hogy végig kell mennünk nekünk emberfajnak azon az úton, amilyen az egyéni és társadalmi tudatunk miszlikbe hasadozik és minden egyes eleme az összes többivel és magával is meghasonlik.
Mi az, ami Simek Kittit méri a fejekben mindaz alapján, amit tőle hallani, rajta látni, róla tudni tudattak a hallás, a látás és a tudás birtokosai - mint fogyasztói kiszolgálók, árutermelők.
Jót nem, az biztos, ha csak a pedofiloknak nem, mert ehhez bőven eléggé gyerek még, de már eléggé nőies is. De ugye, ez se jó!
Egyébként ugye gyilkos, kellette magát a kis hülye - provokálta a pótfatert is biztos - a gyilkosságról nem átallt kerek, értelmes mondatokban beszélni, volt pofája megpróbálni egy normális tizenéves lány életét élni utána (iskolába járni, diszkózni - Te Atyaúristen!).
Aztán meg festett hajjal ment a Bíróságra - megáll az ész!
Szóval nem úgy viselkedik, ahogy általában egy nőnek kell, főleg ha még lány és gyilkos is - mert nem látott más kiutat. Tűrnie kellett volna mindhalálig és most - ha már ölt - összeesni, magábahullni, élve eltemetkezni, mint a bűnbánat élő szobrának.
De mi az, amit csak vagy módfelett átfutóan vagy egyáltalán nem hallani, látni, tudni.
A poklot úgy istenigazában, amit az a valójában régóta hulla férfi a családjának teremtett, fenntartott és fejlesztett. Amit az asszony rákja tett többféleképpen is elviselhetetlenné - magának ennek az embernek is.
Alig láttuk - eleget semmiképpen, mint kitűnik - Kitti vasalózsinórtól csíkozott hátát, és nyilvánvalóan az Anya sem nézhet ki jobban.
Milyen lehet látni, ha verik Anyát, főleg tudva, hogy már rákos, halálraítélt?!
Milyen szembenézni azzal, hogy meghal és mi mindenestől ennek az embernek leszünk kiszolgáltatva!
Persze senki nem tudott semmit, sőt nem is sejtett. Régi történet ez, számtalanszor megtörténik manapság is, hogy senki nem tudott, sőt nem is sejtett semmit. Persze EZT nem is lehet tudni, csak ha megtörtént!
Jobb lett volna, ha "előtte" tényleg "keresztülmegy" rajta, meg ha erős felindulásból lő - egyszerűbb lenne jogilag, a Bíróságnak, meg mindenkinek, a társadalomnak.
No ez az, kedves társadalom! Hogy is van ez?? Nem cinizmus ez valahol a jog paplanába burkolódzva?
Itt van egy kis taknyos kamasz, akinek jár a védelem és aki megvédte magát úgy, ahogy egy kis - értelmes - taknyos kamasz tudja, egy reménytelen, kilátástalan csapdában.
Most pedig a Szent Jog nevében elítéljük - és az anyját is, bár meglehet, hogy a végleges ítéletet sem éri meg.
Mi az ítélet funkciója:
- Mindenek előtt a társadalmi prevenció?
- Megtorlás?
- Elrettentés?
- Nevelés? Társadalmi önvédelem?
No igen! Ez utóbbi valószínűleg.
Nos kedves társadalom, nézz igazán bele önmagad tükrébe!
2003. március