Év elején mindig nagy terveket szövünk és ez vonatkozik a Magyartési Közösségi Ház felújítási, renoválási teendőire is.
Aztán van, ami sikerül, van, ami halasztódik.
Erre a nyárra is megvoltak a terveink és amikor „kiköltöztünk”, egyből ki is tört az égi háború. A fényképen nem látszik annyira, pedig az égiháború tragédiába fordult. Elment az áram, miközben a telefonok sem voltak feltöltve.
Horror!
Szerencsére vészhelyzetre vannak/voltak gyertyáink, amik most világosságot adtak.
Másnap a cseresznyefa elhalt ágait vágtuk le és az ottlétünk ideje alatt sikeresen eltüntettük – vagyis eltüzeltük – a mellette összegyűjtött faágakat. A szalonnasütés és a bográcsozás adta a főtt kajáinkat.
Kalóriára szükségünk volt, hiszen lefestettük a kopjafánkat, ami már nagyon megviselt állapotban volt. Annamária és Böbe vállalták ezt a munkát. Nekik volt köszönhető a postaláda ismételt lakkozása is.
Férfi munka volt a hibiszkusz sövényünk és a homokozó környékének rendezése. Ez a feladat Sanyira, Mátéra és Petire várt. Amikor a hibiszkuszokat elültettük, nem tudtuk, hogy ide ritkábban fogunk majd kijönni, mint akkor, amikor még Tábor Központként működött az egész.
