Juhász Gyula egy versének kihelyezésével köszöntöttük ezt a napot a Széchelyi Ligetben, a Csallány Gábor Kiállítóhely előtt.
Juhász Gyulát Szeged költőjeként ismerjük, de tudni kell róla, hogy rokoni szálak kötötték Szenteshez. Ahogy Labádi Lajos, volt levéltárostól tudjuk, 1904 nyarán hosszabb ideig időzött édesanyja nővérénél városunkban. 1925 májusában emlékünnepet tartottak Szentesen Jókai Mór születésének 100. évfordulóján, amelyen együtt lépett fel dr. Négyesy László egyetemi tanárral. A következő évben Móra Ferenc íróval vendégszerepelt a Tóth József Színházteremben. Ebből az alkalomból írta „A szentesi határban” című versét.
Szentesen Csallány Gábor volt a múzeum igazgatója, akinek meggyőződése volt az, hogy Attila hun király sírját az Alföldnek ebben a térségében találhatjuk meg. Juhász Gyula ezt a versét Csallány Gábornak ajánlotta.
A verssel most a Kiállítóhely előtti padokat „tapétáztuk” ki. Láttuk azt, hogy ez a terület igen elhanyogolt állapotban van most. Mivel nem volt nálunk semmiféle takarítóeszköz, így most nem tudtuk rendezni a környezetet. Megállapodtunk abban, hogy legközelebb erre is sort foguk keríteni.
Juhász Gyula: A szentesi határbanItt álmodik Attila valahol…
Fölötte bús darumadár dalol,
Fölötte magyar ég kék sátora
S a hunok harca áll s hunok tora.Keressük őt, a nagy, erős Vezért,
Ki csillagokban nőtt s szívünkbe fért,
Kinek szent kardja s lelke győztesen
Királykodott e földi terekenA magyar táj ölelve rejti őt,
Fölötte zúgnak viharok, idők
s hullanak a népek, csillagok:
Attila jön! Hunok, virrasszatok!