A klímavédelem és adaptáció a manter-kapitalizmus (és a NER) csapdájában

Kategória: Levelek XVII Megjelent: 2021. október 15. péntek

Mi az, hogy klíma?
Éghajlat. Az időjárási tényezők együttesének hosszabb távon jellemző hatásrendszere – lakhelyi, kisrégiós, nagyrégiós, földrajzi térségi, éghajlatövi illetve globális változatban. (Illetve kistelepülési, városi és megapoliszi viszonylatban.)

Mi a klímavédelem?
A történetileg kialakult, „komfortos” klíma – maradékainak – megőrzése, az eredeti klíma legalább részleges helyreállítása.

Mi a klímaadaptáció?
Pozitív alkalmazkodás a klíma megváltozott állapotának jelenségeihez, annak valamennyi szintjén – kiegészülve a lakhatási, családi és egyéni alkalmazkodás széleskörű lehetőségeivel.

Lehetséges társadalmi szintű teendők:
I. A fenntartható (extenzív) fejlődés kibontakoztatása:
- Karbonsemlegesség.
- Erőforrás takarékosság.
- Hulladék-hasznosítás.
- „Természetes” energia-termelés, racionális energia-gazdálkodás.
- Felszíni, felszín alatti és használt vizekkel való gazdálkodás.
- Az állati és növényi fajok globális és lokális védelme.
- Az új környezetvédelmi technológiák tömeges és globális bevetése.
Állami szinten:
- Az igazságtalan hitel-törlesztések felmondása;
- A fogyasztási reklámok és a tervezett elavulás korlátozása.
II. A nem extenzív – hanem intenzív – növekedés irányába mutató társadalmi-gazdasági megoldások:
- Gazdasági-helyi politikai (közéleti) lokalizáció: Helyi termelés és pénz, szívesség bankok, mikro hitelezési ügyletek.
- Közösségi lakhatás.
- Közösségi és „természetes” közlekedés.
- Helyi munkamegosztás és munka-szervezés.
- Új mezőgazdasági módszerek alkalmazása (helyi közösségi kertek, biogazdasági, agroökönómiai, agrokertészeti megoldások)
- Helyi ár-, bel- és csapadákvíz-gazdálkodási megoldások.
- Ezek alapján: új város és régió modellek kialakítása.

Lehetséges egyéni, családi, lakóhelyi teendők:
A családi és egyéni lakhatási-, életmód- és testkultúra teljes átalakítása egy szélsőséges viharokkal járó, mediterrán klímára hangolt egészséges és egész-séges kultúrára.

*

Mindez azonban, csak korrigálhatja a kapitalizmus extenzív növekedési kényszerének ámokfutását, de nem szüntetheti meg.
A jelenkori emberi civilizáció fennmaradása szempontjából alapvető kérdés a következő. Időben kialakítható-e az a (a globális kapitalizmust hatékonyan szabályzó) termelési mód, amelyik az extenzív növekedésről az intenzív fejlődésre áll át?

Ennek megvalósítására azonban, csak a ma már globálisan több milliós – és exponenciálisan növekvő számú – szellemi munkásság lehet képes, amennyiben a prostituált egyéni nyalásból önálló osztálytudatra ébred.