Hogyan segíthetünk Víz Tündérnek?
A víz, az élet alapvető feltétele:
- A Földön az élet az ősóceánokban született.
- Az emberi test tömegének 50-60%-a „tengervíz”. Csecsemők esetében 70%-a.
- Egy átlagos, 70 kg-os ember sejtjeiben 25,5 liter, sejtjein kívül 13 liter „sósvizes” folyadék található (amiből 5-6 liter a vére).
- A legmagasabb víztartalma a tüdőnek (83%) illetve az agynak és szívnek van (73%).
- Az emberi szervezet vízegyensúlyban létezik – ugyanannyi vizet vesz magához ,illetve termel, mint amit lead. Ez a folyamat az emberi szervezet vízkörforgásában valósul meg.
- Felnőtt ember esetében az emésztő rendszer 0,25-0,4 litert termel. Élelmiszerekkel 0,5-1 litert vesz magához. Ha nő, akkor 1-2 litert, ha férfi, akkor pedig 2-3 litert iszik naponta – optimálisan.A modern európai felnőtt napi ivó és használati vízigénye 80-120 liter/nap, ami nem tartalmazza a kertek locsolását – és ami jellemzően szintén tiszta ivóvíz.
A jellemző hálózati ivóvíz veszteségek hazánkban 15-30% körül vannak.
A vízhiányos országokban, illetve területeken jellemzően nincsenek vízművek és a felnőttek napi vízfogyasztása 3-20 liter.
A legmagasabb egy főre jutó átlagos napi vízhasználat (USA) – a vízlábnyom – 7.700 liter. Egy átlagos afrikai vízlábnyoma 3.400 liter, de ennek túlnyomó része bánya- és ipari vízhasználat.
Hazánkban ez a vízlábnyom 4.750 liter.
Fiziológia klímaadaptációs nézőpontból
„Ép testben ép lélek”
A téma Maslow úr nézőpontjából:
Lássuk és értelmezzük az ábrájának egy változatát!
Legáltalánosabb célunk és feladatunk a jó közérzetünk biztosítása önmagunknak. Az a tudat és érzet, hogy jól érzem magam.
A túlfogyasztás problémája
Az erőforrás igény és a természeti erőforrások megújuló képességének viszonyát fejezi ki.
Találkozásuk időpontja a túlfogyasztás napja. (MO-n ezévben június 08 - volt.)
A számítása a GDP illetve a terhelési adatok és megújulási idők szerint történik, de inkább egy jelző adat, ami egyre korábbi eredményeket hoz.
A világtengerek áramlatainak rendszere
A BROECKER - LIFT
Mi a magyarázata annak, hogy a Föld éghajlata – szemben a megelőző legalább 100.000 évvel szemben – az utóbbi 10.000 évben nem csak enyhe, de stabil és változatlan? Ez alapvető kérdés, hiszen ez tette lehetővé a földművelés kialakulását, gyors fejlődését vagyis az emberi civilizáció kialakulását.
Ebből adódik az, hogy ha visszatérne az éghajlat hektikus változása, a légkör lehűlése, akkor egy új veszély jelenne meg a lassú felmelegedés és hatásrendszere mellett.
A kutatások eredményeként a következő derült ki:
A Gaia-elmélet lényege
A Föld légköre fizikai-kémiai szempontból nincs egyensúlyban.
Az adott hőmérsékleten és nyomáson ugyanis a légköri szabad oxigénnek egyesülnie kellene a nitrogénnel.
Az is megmagyarázhatatlan, hogy ilyen oxidatív közegben több reakcióképes elem – például a kén – tiszta állapotban is előfordul a Földön.
Ez csak úgy képzelhető el, hogy valami a légkör entrópiájának („rendezetlenségéből” adódó kiegyensúlyozási „késztetésének”) meghatározott érték fölé emelkedését – vagyis a kémiai reakciók lefolyását – gátolja.
Ez a gátlás tipikusan egy, az élő szervezetekre jellemző önszabályzó folyamat eredménye.
Biodiverzitás és ökológiai lábnyom
ÉRTELMEZÉSEK:
Bioszféra:
- A Föld kőzet-, víz- és levegő burkának az a része, ahol élet van.
- A globális ökológiai rendszer. (Ökológia: az élettereket illetve az élőlények és a környezet kapcsolatát vizsgáló tudomány.)
- Alapvető folyamata az evolúció.
- Élőanyaga a biomassza: kb. 1900 gigatonna (3,7 kg/m2) széntartalommal.
- Jellemzői a jellegzetes állat és növény társulások – biomok – amelyek jellegzetesen szélességi övek mentén helyezkednek el.
- Létének magyarázó elve az ún. Gaia-elmélet: a Föld egészét (rajta a bioszférával) önszabályzó kibernetikai egységnek tekinti – ami a bioszféra működésével fenntartja az élet optimális környezetét.
A klímavédelem és adaptáció a manter-kapitalizmus (és a NER) csapdájában
Mi az, hogy klíma?
Éghajlat. Az időjárási tényezők együttesének hosszabb távon jellemző hatásrendszere – lakhelyi, kisrégiós, nagyrégiós, földrajzi térségi, éghajlatövi illetve globális változatban. (Illetve kistelepülési, városi és megapoliszi viszonylatban.)
Mi a klímavédelem?
A történetileg kialakult, „komfortos” klíma – maradékainak – megőrzése, az eredeti klíma legalább részleges helyreállítása.
Mi a klímaadaptáció?
Pozitív alkalmazkodás a klíma megváltozott állapotának jelenségeihez, annak valamennyi szintjén – kiegészülve a lakhatási, családi és egyéni alkalmazkodás széleskörű lehetőségeivel.
Bővebben: A klímavédelem és adaptáció a manter-kapitalizmus (és a NER) csapdájában
A NER a nagyok homokozójában
A NER probléma-látása:
Az általuk uralt magyarság – és így ők maguk is – lényegtelen tényezők a világban, mert:
- gyenge a gazdaságunk – a világgazdaságban
- nem koncentrált a politikai erőnk – a demokratikus erőtérben
Kiszolgáltatottak vagyunk a létünket meghatározó hatalmaknak, mint „komp-ország”.
A NER válaszának lényegi összetevői:
Gondolatok a manter-kapitalizmus kapcsán
Mi az, hogy manter?
A vesztésre álló uralkodó elit mindig mindent bevet, hogy megőrizze a maga hatalmát. Ezért racionálisabb rendszerbe szervezi a társadalom egyre nagyobb hányadának kizsákmányolását.
Elsődleges eszközei:
- A fokozódó manipuláció.
-A társadalom fokozódó „betörése”, megfélemlítése erre megfelelő intézkedések sorozatával.
A hanyatló rendszert a benne összefonódó és mindinkább lényegét adó manipulációval (man) és terrorizmussal (ter) jellemezzük, a man-ter vagyis manter jelzővel.
A termelési módok illetve az ezeket hordozó államok hanyatlásának azon szakaszát látjuk el ezzel a jelzővel, amelyek a hatalom megtartása érdekébenfelélik önmagukat, a társadalmukat.
A világkapitalizmus esetében az egész világunkat is.
A klíma ügye a manter-kapitalizmus és a NER körülményei között
A klíma-problémák okozója a (globális) manter-kapitalizmus. Ennek egy félperifériás, tévutas változata a NER.
ÁLTALÁNOS ALAPVETÉS
Néhány gondolat a termelési módok fejlődéséről:
1. Egy általános fejlődési folyamat leírása:
- A kialakulás szinte észrevehetetlen kezdete (valaminek a „méhében”).
- Megszületés, nyilvánvalóvá válás.
- Kibontakozás, fejlődés.
- Virágzás.
- Hanyatlás és „kapaszkodás” (mert „az élet él és élni akar”).
- Elmúlás – a múlt hat a megformálódó másra.
Bővebben: A klíma ügye a manter-kapitalizmus és a NER körülményei között
Gondolatkör az FNA jelentőségének értelmezéséhez
1. A Feltétel Nélküli Alapjövedelem már ma is szükségesség és reális lehetőség a kibontakozó globális ökológiai válság – és következményei (pl. COVID-19 járvány) – kezelésében.
Ennek cáfolhatatlan bizonyítéka az, hogy a gazdasági problémák kezelésére az ún. ipari államok szinte teljes köre illetve a fejlődő országok széles köre egységesen adott munka nélkül jövedelmet a dolgozóknak (a munkahely védelmi és a beruházási támogatások mellett).
Részint piaci intézkedésként, részint a létbizonytalansággal szemben, részint pedig, hogy ne erősödjenek meg társadalom-ellenes szélsőséges erők.
Az ipari országok közül egyedül hazánkban választott a hatalom olyan megoldást, amely érdemben, csak bizonyos beruházási szférát támogatott, nem kis mértékben a dolgozók és az (a vele szemben ellenzéki) önkormányzatok rovására.
A közbeszédben is megszűnt a szinte genetikus értetlenség és ellenségesség a feltétel nélküli alapjövedelemmel szemben.