Együtt? Szabadon? Számítógéppel?

Kategória: Írásaink Megjelent: 2005. január 03. hétfő

"A bagoly szelíd"

Nem gondoltam, hogy ezzel ennyire komolyan fogok dolgozni, de olyan erős intoleranciát tapasztaltam, ami arra késztetett, hogy megfogalmazzam a véleményem, és ezzel a körrel is osszam meg tapasztalataimat.

Mi előtt ülök?

Linux
Linux

A Linuxot első sorban érzelmi okok miatt használom.
Elég gyorsan megtanultam a Windows használatát, és vele együtt azt, ahogy a felhasználók - miközben többségük jogtalanul használja a szoftvereket, visszaélve mások szellemi termékeivel - "beszélnek" a gépükkel, Bill Gates-szel, a Microsoftról. Ki ne tudna erről kapásból 5 viccet mesélni.
Nem tudom mikor kacsintott rám először a pingvin, de már akkor bíztam benne, hogy meg fogja oldani problémáimat:

  1. Gépre is alig volt pénzem, így nem vásároltam programokat, de a szoftverek jogtalan használata aggasztott.
  2. Zavart, hogy nem volt lehetőségem betekinteni a rendszerbe, és nem lehetett hozzájutni használható leírásokhoz.
  3. Elégedetlen voltam a rendszer stabilitásával, biztonságával.
  4. Zavart a Microsoft üzletpolitikája: a fejlesztések felvásárlása, a folyamatos frissítési kényszer, a kompatibilitás hiánya, az agresszív reklámok, és a kötöttségek.
  5. Miközben a programok drágák, egyre több bennük a felesleges rész, az ember elveszik a kihasználhatatlan eszközök tengerében. Nagyon sok erőforrást emésztenek fel az önmagukért való multimédiás effektusok.
  6. Nem tudok azonosulni a "Microsoft az egyetlen" jelszóval, ezzel csak azok a vírusok tudnak mihez kezdeni, amelyek áradata nagyrészt ennek a hegemóniának köszönhető.

Próbálgattam a Linuxot: RedHat 6.1 (Foolytól kaptam), SuSE 7.2 majd UHU-Linux rc1-1.0-1.1 (megfértek szépen a Windows mellett). Voltak dolgok, amikhez nagyon könnyen hozzászoktam: a Linux is kezelhető ugyanúgy grafikus felületen, egérrel, ikonokkal, menükkel, eszköztárakkal, mint a Windows. Lassan tanultam meg a karakteres felületet kezelni, mivel annak idején DOS-t is kevéssé használtam - de ez egy "hétköznapi felhasználónak" nem is szüksége - és ez segít a Linux egyszerűségét megérteni.
Egy dolog változott meg alapvetően: ha valami nem ment, akkor nem kezdtem el átkozódni, és a Windows-t szidni, hanem arra gondolva, hogy keveset tudok, keresgélni kezdtem a dokumentációban (doc, html, súgó), a kézikönyvekben (man, info), az Interneten és fórumokon.
A számítástechnika semmilyen hosszú távú problémánkat nem fogja megoldani, de ha már informatikai eszközöket használunk...
Az ember - munkájától függően - napjának egyre nagyobb részét tölti számítógép előtt, és ha már így van (sajnos) akkor nem mindegy, hogy mi előtt ül. Hitem szerint a Windows manipulálja a felhasználót, miközben egyszerűen kezelhető látványos eszközt nyújt, semmilyen más célja nincs, mint a profitját növelni, és eközben irreális igényeket generál. A Windows azt sugallja: kattints ide, és majd mi megoldjuk. A Linux azt mondja: gondold végig, mit akarsz csinálni, válaszd ki a megfelelő programok közül a neked tetszőt, és oldjuk meg - ha valami nem menne, itt találhatsz segítséget.
A mindennapjaink során használt eszközök befolyásolják a gondolkodásunkat. Különösen most, amikor az informatika kapcsán olyan mértékű technikai forradalomról beszélnek, amilyen a gőzgép megjelenésekkor volt, és ez alapjaiban változtatta meg az emberek gondolkodását. Miért lenne ez másképp most?
Illendő, biztonságos, és kockázat mentes jogtiszta szoftvereket használni. Ha valaki anyagi, technikai vagy lelkiismereti okokból nem választhatja a Microsoft termékeit, akkor a különböző Linux-ok közül is választhat.
A Linux nem csak egy nyílt forráskódú operációs rendszer, hanem egy egymást segítő felhasználók és fejlesztők mozgalma is.

*

Hogyan lett?

Az operációs rendszerek Zeusza a UNIX (nagy szervergépekbe szánt, sokféle géptípuson futni képes rendszer).
A Microsoft úgy kezdte, hogy megvett az IBM-től egy Unix-változatot, és "lebutította", hogy képes legyen futni az IBM korai PC-in (jó időben jó helyen!), ebből lett az MS-DOS. A kezdeti sikereken megtollasodván Gates-ék, jó üzleti érzékkel, folyamatosan megvették a fejlesztéseket, és beépítették rendszerükbe, sokszor az egész fejlesztőcsapatot felvásárolva. Pár éve sikerült megszabadulniuk a DOS korlátaitól, ez lett minden idők legstabilabb Microsoft terméke az XP. Ez a rendszer már megfelelően biztonságos (lenne - de a felhasználók nem tanultak bele a biztonságos használatba, így folyamatosan kiszolgáltatják saját rendszereiket).
A Linuxnak két gyökere van:
Linux Torvalds csak próbaképen írt egy operációs rendszert az Intel 386-os processzorainak kipróbálására (talán még többen emlékeznek azokra az időkre, amikor ezeket a gépeket használtuk). Ez egy lekicsinyített Unix remdszeren (Minix) alapult.
Richard Stallman szoftverfejlesztő, hogy megakadályozza a szabad, nyílt forráskódú (bele lehet tekinteni a program kódjába, ellenőrizni lehet a működését, javítani a hibáit) programok zárttá tételét, egy mozgalmat hozott létre: GNU néven. Ennek lényege, hogy a GNU programokat mindenki szabadon használhatja, és az eredeti jogokat nem leszűkítve bárki módosíthatja, továbbfejlesztheti, felhasználhatja (akár árusíthatja is). Célja egy szabad operációs- és programrendszer létrehozása volt.
Linus adta a rendszer magját, a GNU-fejlesztők a további programokat, ebből lett a ma már Linux-á rövidült GNU/Linux rendszer, aminek nagyon sokféle un. terjesztése van. Ennek sikere ma már nyilvánvaló, 1. hiszen mindenki hallott már róla, 2. a Microsoft stratégiájának legfontosabb meghatározója a Linux visszaszorítása.

*

Mi a Linux előnye?

  1. Sokféle géptípuson képes futni (Amiga, Sun Sparck, Atari, stb., sőt X-Box-on és PlayStation-ön is).
  2. Szervereken és asztali (desktop) gépeken is használható.
  3. Rugalmas. Az igényekhez alakítható.
  4. Szabványos.
  5. Van ingyenesen használható változata is.
  6. Folyamatosan, egyszerűen frissíthető.
  7. A javítások gyorsan elkészülnek.
  8. A fejlesztők igénylik, és használják felhasználók visszajelzéseit.
  9. Jóval kevesebb vírust írnak Linuxra, és a felhasználók biztonságosabban, kulturáltabban használják.
  10. Ha valakinek nem felel meg egy adott problémára a Linuxos eszköz, akkor futtatni lehet a Windows-os programot is

b_250_250_16777215_0_0_images_ve-ga_uhu-desktop.jpg

Az árnyoldal

  1. A gyártók gyakran nem készítik el eszközeikhez a Linux-os drivereket, így csak a szabványos eszközöket lehet használni, vagy azokat az eszközöket, amelyek elterjedtebbek, és a GNU fejlesztők elkészítették már a meghajtót - azért így is széles a skála.
  2. Az elterjedt, zárt formátumokat (MS-Word doc) nem tudja hibátlanul kezelni.
  3. *

Miért kell a VE-Gá-nak foglalkoznia a Linux-szal?

Uhu-Linux, GNU-fejlesztés, Unix-Linux filozófia

Az Uhu-Linux - egy magyar terjesztés

Uhu logo
Uhu logo

Van egy fejlesztő-csapat (Uhu-Linux Baráti Kör - UBK, UhuLiveCD), és azon belül egy vállalkozás (Uhu-LinuxKft.), és mellette egy alapítvány (Magyar Linux Alapítvány), akik a világban található GNU programok felhasználásával, azok magyarításával (magyarra fordításával - fsf.hu) a saját fejlesztéseik segítségével egy használható rendszert állítottak össze, amely magánszemélyek és iskolák részére ingyenes.
Ez azért is fontos, mert így megszabadulhatunk egy globális cégtől, a Microsofttól, való függéstől.
Igen elgondolkoztató egy közösségépítő, Spanyol példa, vagy a brazil és az ázsiai Linux-fejlesztések. Az sem mindegy, hogy Magyarország hogyan tudja érvényesíteni a szellemi potenciálját. Neumann Jánosnak, és több társának az USA-ba kellett mennie, hogy érvényesülni tudjon. A fejlesztők ma sincsenek jobb helyzetben: az állítólagos informatikai szakértelmünket nem tudjuk érvényesíteni. Egy ilyen jellegű magyar fejlesztés serkentőleg hat sokmindenre, a programozók becsatlakozhatnak a világ dinamikusan fejlődő szoftverrendszerébe, és érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy mekkora tőke halmozódhatna fel határainkon belül, ha az ország (és a legjelentősebb vásárlók: a költségvetési intézmények!) csak feleannyit költene Microsoft termékekre. Ha csak a pénz egy részét fordítanák a magyar Linuxra, ami így exponenciálisan növekedve más ágazatokban is fejlődést generálhatna. (Tudom, ehhez erősebb lobbi kellene.) Ha Magyar Bálint és Kovács Kálmán nem fizetne évente 850 milliót az adónkból azért, hogy a diákok és a pedagógusok pár-ezer forintért juthassanak MS programokhoz (Tiszta Szoftver), és így az állam pénzén legyenek Windows-fogyasztók.
(Azóta van már egy másik magyar rendszer is: BlackPantherOS - de még nem tudtam vele foglalkozni.)

GNU-fejlesztés

A GNU (az elnevezés a Gnu's Not Unix rövidítése - ezzel talán arra utalnak, hogy egy Unix-szerű rendszert akartak létrehozni, ami azonban nem használja a Unix szabadalmait) egy mozgalom.
Sikeres, ha azt nézzük, hogy 15 év alatt a semmiből egy használható rendszert alkottak meg tagjaik a szabadidejükben.
Érdemes foglalkozni azzal, hogyan működnek a részek: projektek, CVS, kapcsolat, levelezőlisták-fórumok, hibajavítás, segítségek, terjesztések,
1. Projektek
A fejlesztők, tervezők, fordítók, művészek egy-egy csapatba tömörülnek, hogy megvalósítsák a kitűzött célt - az adott feladatra alkalmas programot. A csapatnak mindig van egy elindítója: a szerző; és egy felügyelője: a karbantartó, aki az aktuális fejlesztéseket, a hibákat és javításokat, stb. összehangolja. Közösen meghatározott programterv alapján dolgoznak.
A projektek nyíltak. Vannak akik eljönnek, mások kisebb javításokat készítenek, és folyamatosan bekerülnek a csapatba - attól függően, hogy kinek miként változnak a motivációik.
2. CVS
A cvs egy program, ami az Interneten keresztül lehetővé teszi a fejlesztőknek, hogy hozzáférjenek különböző javításokhoz, változatokhoz. A karbantartó ezek alapján állítja össze a program aktuális, külső-belső tesztelésre, vagy nyilvános használatra szánt verzióit, amit közzétesznek a honlapjukon, vagy az Internet különböző helyein.
3. Kapcsolat
A kapcsolatot általában Interneten keresztül tartják, a Unixnak, így a Linuxnak is az e-mail-en túl igen sok kommunikációs eszköze van.
Alkalmanként Meating-ekre is összejönnek, hogy hatékonyabbá tegyék a munkát. Pl. fordítóhétvégék (így készült el a magyar nyelvű Mozilla és az OpenOffice.org is)
4. Levelezőlisták-fórumok
Nem csak a fejlesztőknek, de a felhasználóknak is vannak lehetőségeik, hogy véleményt cseréljenek egymással, problémáikhoz segítséget kapjanak. Ezen a hálózaton keresztül a fejlesztők is folyamatos jelzéseket kapnak a felhasználóktól.
5. Javítások
A programok szabványos része a hibajelentő eszköz. Egy hiba esetén a gép automatikusan összegyűjti a szükséges adatokat, és ha akarjuk elküldi a hibajelentést a megfelelő helyre, ami alapján a fejlesztők kijavítják, vagy a már megoldott problémákat meg is kereshetjük.
6. Segítségek
A programokhoz többféle dokumentáció tartozik: kézikönyv (man), segítség (help), info vagy html-dokumentáció. Adott témákban a levelezőlisták és fórumok alapján különböző leírásokat is összeállítanak: FAQ - Gyik, HOWTO - Hogyan, ezek rendezésére és fordítására külön projekt jött létre: LDP.
7. Terjesztések
Magán személyek (Ian és Debora), csoportosulások, vagy cégek (IBM, SuSE Ag) a GNU programok és saját fejlesztéseik, és egy telepítőkészlet felhasználásával különböző programokból un. Linux disztribúciókat hoztak létre. Így mára többféle, különböző célra létrejövő, különböző programokat tartalmazó rendszerek élnek egymás mellett, amelyek néha egymást erősítik, máskor gyengítik.
Itt most alaposan elgondolkoztam. A Linux-ok közt szabad verseny van? Nyilván több program is meg tud élni egymás mellett, lehetőségeik és példák is vannak arra, hogy átvesznek egymástól, közös szabványokat alkotnak. Alapvető cél a jó működés, a hatékonyság, és a felhasználói kör bővülésével egyre növekvő igény az egyszerű kezelhetőség (ha ez a rugalmasság kárára is megy).

Unix-Linux filozófia

A rendszer alapja, hogy minden részfeladatot egy önálló egység (program) valósítson meg, és ezek a egységek kapcsolódni tudjanak egymással (a megfelelő szabványok alapján). Így egy moduláris rendszer jön létre, amelynek minden része gond nélkül lecserélhető. Ez adja a Linux sokszínűségét, és a hibák gyors javítását. Másrészt egy adott feladatot minden program ugyanazzal a részegységgel tud elvégeztetni, így csökkenthető a programok mérete, növelhető a hatékonyság.
A Linux az "Internet gyermeke": alapból tudja kezelni az Internetet, és a kezdetektől fogva kiemelt szerephez jutottak a kommunikációs lehetőségek.

Tendenciák

Szakértők egyre inkább úgy látják, hogy a Microsoft stratégiájának nincs nagy jövője. (Nyilvánvaló, hogy egy hatalmas cég erőforrásai nagy részét kell fordítsa saját apparátusa fenntartására, a reklámokra, és lassabban reagálja le a problémákat - egy esetleges tervezési hiba az egészet sújtó következményekkel járhat - gondot okoz a hibák javítása is. Az ellenük kezdeményezett folyamatos - általában tröszt-ellenes - perek is bírhatnak jelentőséggel.)
A GNU fejlesztések virágoznak. A Linuxba - nyilván a Microsoft egészségtelen túlsúlyának megakadályozása érdekében is - egyre több nagy cég is beszállt (IBM, HP, stb.) és egyre többen veszik igénybe a GNU fejlesztésben lévő lehetőségeket (Sun Microsystems Inc., Netscape - felszabadítják kódjaikat, és a GNU-fejlesztéseket visszaépítik programjaikba).
Nem minden Linux-disztribúció és program ingyenes, de még mindig jelentős számban vannak ingyenesen letölthető változatok. Amíg lesz GNU fejlesztés, addig lesz olyan ember is, aki ezeket összefogva a felhasználók rendelkezésére bocsájtsa.

*

Addig is...

Én itthon és a munkahelyemen is Linuxot használok. Jó érzéssel ülök a gép elé, mert szabad és biztonságos szoftvert használok, elfelejtettem a "kék halál"-t. Küzdöttem egy-két eszköz használhatóvá tételekor, de úgy érzem megérte. És segítek azoknak, akik a környezetemben barátságot szeretnének kötni a pingvinnel vagy a bagollyal.
Még mindig nem vagyok igazi "Linuxos felhasználó" - sokat kell még tanulnom. De igyekszem: azon vagyok, hogy a rendelkezésemre álló egyszerű eszközök (egyre egyszerűbbeket használok) kombinálásával bonyolultabb feladatokat is meg tudjak oldani, és megtaláljam a problémáim megoldásához legmegfelelőbb eszközöket.

* * * * * * * * * *

Ajánlhatom egy kicsit az Uhu-Linux-ot? És magamat?

http://linuxbagoly.freeweb.hu
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Azon a szerveren, amin a VE-GA weblapja is van, Linux RedHat 9-es operációs rendszer fut. A levelező listát is egy GNU program - a Mailman - működteti.
A gép Internet-elérését (egy hosting szolgáltatónál van elhelyezve, így sokkal jobb elérése van) Fooly finanszírozza - amit ezúton is köszönünk!