• Képzési és Tábor Központ Szentes-Magyartésen

Történetünk

Kategória: Történetünk
Megjelent: 2013. október 20. vasárnap
A Vega csillagról elnevezett VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség 1978-ban alakult meg Szentesen középiskolás fiatalokból. Mivel létrejöttében a benne levők meghatározó igényei és problémái játszották a főszerepet, ezért tevékenysége szükségképpen sokszínű volt: létezett sportcsoport, kézműves klub, sci-fi baráti kör, a műhelycsoport keretein belül pedig a diákok kutatásokat végezhettek, tanulmányokat írhattak bármilyen, őket érdeklő kérdésről.
A '80-as évek ifjúságpolitikájának egységesítő irányelvei a VE-GA Szövetség életét is befolyásolták, mert nem volt besorolható az akkori rendszer fogalmaival. Ez a nyomás némileg enyhült a békemozgalomhoz való csatlakozással. A rendszerváltás folyamatában a VE-GA egyediben sajátos jelenséggé vált, hiszen a megelőzően létező hivatalos és ellenzéki korosztályi szervezetek közül egyedül maradt meg változatlan szervezeti identitással mind a mai napig.
A rendszerváltás utáni egyesülési törvény következtében a VE-GA Szövetség 1991-ben egyesületként bejegyeztette magát. 1998-ban közhasznú minősítést kapott, amit a Szegedi Törvényszék a 8.Pk.60.040/1991/85. számú végzésével 2014. október 27-én megerősített.
 
I. VE-GA.
A. Két VE-GA van. Az egyik a jogszerű társadalmi szervezet. A másik a „mozgalmi alakulat”.
B. Részletesebben:
A jogszerű társadalmi (civil és ifjúsági) szervezetünk legrövidebb neve: VE-GA Szövetség. Azonban ezt is széles körben VE-GA-ként emlegetik. Ez a VE-GA konkrét formájú és tartalmú, a jogszabályi előírásoknak való megfelelés miatt. A VE-GA, mint szervezet azonban egy sajátos szubkultúrát hordozó „mozgalmi alakulat” jogilag formális „csigaháza” is.
Ez a mozgalmi alakulat pedig szintén a VE-GA nevet viseli.
A két VE-GA egymáshoz való viszonya nem könnyen határozható meg. A kettő viszonyából fakad azonban két sajátos működési jellemző:
  1. Az egyik, hogy a VE-GA - mindkettő VE-GA együtteseként - közvetlenül demokratikus, ahol a döntések (pozitív vagy negatív) egyetértéssel születnek. Ezek alapvetően egyes konkrét dolgokban való részvételben vagy annak támogatásában, illetve az ezektől a konkrét dolgoktól való távolmaradásban realizálódnak.
    A VE-GA, mint mozgalmi alakulat elvi határait ez jelöli ki. Konkrétabban fogalmazva ez azt jelenti, hogy mindenki, aki részese a VE-GA életének és hat arra, részvevője a VE-GA mozgalmi alakulatának. Gyakran tehát az ezekre tudatosan ható szülők/nagyszülők/barátok (stb.) is - függetlenül attól, hogy az egészre való ráhatásuknak mennyire vannak tudatában.
  2. A másik működési jellemző az, hogy a társadalmi szervezetként működő VE-GA döntéshozói köre, a teljes jogú tagok köre. A jogszerű működés nem is lehetséges másként. A jogszerű működés ugyanis nem lehetséges a közvetlen demokrácia útján, csak többségi szavazással és komplex adminisztrációval.
    A két működési mód közötti harmónia megteremtése és fenntartása úgy lehetséges - és ez eddig nem is okozott gondot - hogy a teljes jogú tagok köre a VE-GA, mint mozgalmi alakulat mozgalmi centrumának tekinthető („VE-GA Centrum”).

Amikor valakik a VE-GÁ-ról beszélnek, akkor állandóan és differenciálatlanul keveredik a két értelmezés. Összességében azonban a mozgalmi értelmezése a jellemző. Ebből fakad az a „gond”, hogy nem lehet konkretizálni a határait - ergo magát a VE-GÁ-t sem, mert a határai, miközben állandóan változnak, egyben oldottak is a környeztük felé. A formál logika szerint ez valami olyasmit is jelenthet, hogy ami így nem konkrét, az talán nincs is. Ez akár egy vicc is lehetne, mert nagyon is relativizálja annak a kérdésnek a válaszát is, hogy „Most akkor vegás vagyok, vagy nem?”.

II. Vegalógia.
A. A VE-GÁ-ra jellemző nézetek filozófiai szintű, írásbeli megfogalmazása.
B. Ezek a nézetek a VE-GA mozgalmi alakulatban megannyi részletükben, változatukban és tudatossági szinten léteznek, illetve hatnak. Összességükben bármikor igénybe vehető, fejleszthető azonosulási közös nevezőt jelentenek az érintettek számára.
Központi részét jelentik a „békeideológia” és a globális emberi társadalom társadalmi-gazdasági szerveződésének „manter-rendszerként” való felfogása, az ezekből fakadó célokkal és tevékenységekkel.
A békeideológia lényege az a felfogás, hogy a béke valamennyi emberi viszonyrendszer szintjén értelmezhető és elérendő cél, az embernek önmagához való viszonyától, az emberiség egészének globális viszonyaiig.
A manter-rendszer az emberi társadalmak olyan hierarchikus megszervezése globálisan, amely egyre inkább a manipuláció és a terrorizmus tudatosan fejlesztett szimbiózisára épül.
A VE-GA, mint jogszerű társadalmi szervezet alapdokumentumában - az alapszabályában - mindezek, csak közvetve jelenhetnek meg, elsősorban a preambulumában, a céljaiban.
 
III. Vegás.
A. A jogszabályoknak megfelelően a vegások a VE-GA - mint civil szervezet - tagjai.
A VE-GA, mint mozgalmi alakulat nézőpontjából a vegások azok, aki többé-kevésbé annak tudják, érzik magukat, illetve részesei az életének, valamint hatást gyakorolnak arra.
B. A VE-GÁ-nak, mint civil szervezetnek azok a tagjai - tehát ebben az értelemben ők a „vegások” - akik a nyilvántartásában szerepelnek. Persze éppen ez az, ami legkevésbé érdekli a vegásokat. (Az Alapszabályon túli szabályzással egyébként a 18 évnél fiatalabbak, csak valamelyik szülő tagságával illetve hozzájárulásával, 14 évnél fiatalabbak, csak valamelyik szülő tagságával lehetnek egyéni tagok. Ez jogilag és etikailag értelemszerű, de érdekes, tekintettel arra, hogy a VE-GA ifjúsági szervezet. Ez abból a képtelenségből fakad, hogy a korosztályi szervezetekre is a felnőtt szabályok vonatkoznak.)
Mozgalmi alakulati szemszögből és szigorúan véve, csak azok lehetnek „vegások”, akik más hasonlóakkal azonosulni tudnak a „vegalógia” közös nevezője mentén és ez meg is jelenik az identitásukban. Azonban nem vesszük ezt szigorúan!
Annyira nem, hogy maga a „vegalógia” sem egy írásban lefektetett dogma és a hozzá való rendezett viszony sem igazán fontos. A mozgalmi alakulatban a konkrét közös dolgainkhoz való viszony számít. Itt jöhet azonban „a fenti vicc”, mert akkor mégis, formálisan hogyan határozható meg az, hogy ki vegás - már ha ez érdekes egyáltalán?
A tizenévesek esetében pedig ez még sokkal bonyolultabb lenne, ha nem lenne természetes. A köreikben egyébként ez a kérdés (számukra nem kérdés) ugyanúgy másként jelenik meg, mint minden más „világnézeti” dolog és ügy. A „vegás” identitás elemek részben a családjaik hatására jelennek meg bennük. Részben pedig azon közös tevékenységeik és kapcsolataik egymással azonosító hatására alakulnak ki, amelyek a VE-GA egyes konkrét tevékenységeiben való részvételük során születnek meg illetve esetenként az azoktól való távolmaradásukban.