A VE-GA Nagytőkén

Kategória: Hírek Megjelent: 2004. október 13. szerda
2003. évben Nagytőke Község Önkormányzata együttműködési  megállapodást kötött a VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetséggel.
Novembertől, havi egy alkalommal, vegások és szidösök jelentek meg a faluban különböző programokkal.
Kézműveskedés... sportbemutatók ... előadások ... beszélgetések... drámajátékok... igen változatos programokkal ismerkedtünk egymással és önmagunkkal is.
b_250_250_16777215_0_0_images_hirek_2004_Nagytoke_1_n.jpg b_250_250_16777215_0_0_images_hirek_2004_Nagytoke_2_n.jpg
Ennek a folyamatnak az eredménye volt az, hogy június hónapban, egy háromnapos magyartési meeting során, megválasztásra került a Nagytőkei Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat (a NA-GYIÖK). 
Ifjúsági polgármesterré Keresztes-Nagy Lillát, alpolgármesterré Mogyorósi Anita Dórát, titkárnak Molnár Emesét, szóvivőnek Molnár Petrát választották meg.
Gratulálunk a megválasztott tisztségviselőknek és eredményes munkát kívánunk az elkövetkező időkre!
b_250_250_16777215_0_0_images_hirek_2004_Nagytoke_3_n.jpg
Nagytőke 516 főt számláló kis település Csongrád megyében, Szentes és Kunszentmárton között, a Tőke-ér és Veker-ér szögletében helyezkedik el. A korai időktől lakott hely, amelyet tanúsítanak a határában feltárt honfoglalás kori és árpád-kori temetők. Anonymus krónikája szerint a honfoglaláskor Ond vezér és fia, Ete nemzetsége népesítette be a későbbi Csongrád vármegye, benne Tőke (a mai Nagytőke) területét. Eddigi ismereteink szerint a település első okleveles említése egy birtokosztás kapcsán 1488-ban került sor Theuke (Thoke) alakban. A szaktudósok megállapítása szerint a település neve puszta személynévből keletkezett, magyar névadással. Az alapjául szolgáló "Tőke" személynév a magyar "tőke" (fatörzs, fatönk, fatuskó) köznévből alakult és favágó foglalkozásra utalt.  Zsíros Katalin néprajzkutató felfedezett egy szájhagyomány szerinti naiv magyarázatot is, mely a török pusztítás-pusztulás időszakára utal. Eszerint: "Tőkét erdőség övezte. Jött a háború, nem tudtunk kilátni, kivágták a fákat. Magasan vágták ki. Nagy tőkék maradtak - innen neve Nagytőkének."
Az 1950-es évek elején felmerült Nagytőke önálló községgé alakítása, amelyet a Belügyminisztérium is támogatott. A községi tanács alakuló ülésére 1951. december 30-án került sor a nagytőkei népházban. A megalakult új község hivatalosan 1952. január 1-én kezdte meg önálló életét. Alakulásakor a lakosság létszáma 1371 fő volt, területe 9574 katasztrális hold (5509 hektár).
A megélhetést hagyományosan a mezőgazdaság és az állattenyésztés biztosította. Az 1990. évi népszámlálás adatai szerint az aktív keresők száma 250 fő (170 férfi, 80 nő), ebből 211 fizikai, 39 fő szellemi foglalkozású. A kereső népesség 56 %-a a mezőgazdaságban, 15 %-a pedig az iparban dolgozik, 41 % ingázó. A lakások száma 247. Az egyéni vállalkozók száma 1995-ben 13.
A községben a közművelődést a Petőfi Sándor Könyvtár segíti. Az egészségügyi ellátást orvosi rendelő, valamint anya- és gyermekvédelmi intézet biztosítja.
Az elmúlt  10 évben örökös forráshiánnyal küzdő község vezetőinek és a képviselő testületnek legfőbb törekvése arra irányult, hogy megállítsák az elvándorlást, megőrizzék a nagy múltú település lakosságát, s lehetőleg növeljék vonzerejét.
A falu él és élni akar.