• Képzési és Tábor Központ Szentes-Magyartésen

A közoktatási koncepcióról...

Kategória: Baráti kör Megjelent: 2010. december 13. hétfő

Az új oktatási koncepció kapcsán a VE-GA köreiben vita, közös gondolkodás, egyeztetés alakult ki. Ennek során megfogalmazódott, hogy az érintett korosztályok véleményét senki sem kérdezte meg - holott ők is "megrendelői", sőt résztvevői az oktatási rendszernek.
A rendelkezésre álló rövid idő ellenére a diákok - a vita szempontjából meghatározó korú és számú - csoportjának véleményét irányí­tott beszélgetések és kérdőí­vek segí­tségével összegeztük.
Az alábbiakban ismertetjük a diákoknak küldött levelet, a kiadott kérdőí­veket és az ezek alapján kialakult beszélgetések tartalmi összefoglalóját.

Levél

"Mostanában találják ki megint azt, hogy milyennek kell lenni az iskoláitoknak. Nagy viták vannak erről a felnőttek között, bár a többségük fütyül erre. Csakhogy iskolába Ti jártok - egészen 18 éves korotokig - és nem Ők. Anikót és engem megkérdeztek arról, hogy beszélgetnénk-e erről úgy is, hogy tizenéves diákok is benne lennének? Mit veszthetünk!
Szentesen most alakul egy 11-15 éves kör erre. Köztük is vannak olyanok, akik csak í­rásban tudnak ebben részt venni. Jó lenne, ha Ti is gondolkodnátok ezen és mi meg segí­tenénk.

Hogyan is képzeljük el ezt a dolgot?
Feltennénk Nektek egy-két kérdést. Adnánk azonban Nektek válaszlehetőségeket is. Ezekről persze levelezhetünk is egy kicsit. Ha van olyan barátotok, akit ez érdekelhet, akkor ő is beszállhat.
Azt majd meglátjuk, hogy mire jutunk és mit csinálunk majd vele.

Kérem, hogy amelyikőtök benne van, az í­rjon nekünk vissza!
Írjátok meg nekünk a hét minden napjáról a következőket is:
- Mennyi időt töltötök a sulitokban, az első óra elejétől az utolsó végéig?
- Mennyi különórátok van? (Ebbe beletartozik a nyelv, a zene, a dráma és a korrepetációk. Nem tartozik bele azonban pl. a sportolás és a tánc.)
- Mennyit tanultok általában egy-egy nap?"

* * *


I. kérdőí­v
1. Kik azok a tanárok, akiket bí­rsz - és miért bí­rod őket?

2. Kik azok a tanárok, akiket nem bí­rsz - és miért nem bí­rod őket?

3. Kik azok az osztálytársaid, akiket bí­rsz - és miért bí­rod őket?

4. Kik azok az osztálytársaid, akiket nem bí­rsz - és miért nem bí­rod őket?

5. Vannak-e más diákok a suliban, akiket bí­rsz - és miért bí­rod őket?

6. És vannak-e olyanok, akiket nem bí­rsz - és miért?

7. Írd meg, ha már bántottak az iskolában - ki, miért és hogyan?

8. És Te bántottál-e már valakit az iskolában - mikor, kit, miért és hogyan?

9. Bántottak-e valaki mást a Te tudtoddal úgy, hogy rosszul érezted magad tőle - í­rd le!

10. Védett-e valaki téged az iskolában - hogyan tette?

11. Védtél-e Te valakit  - és hogyan tetted?

12. Védett-e valaki tőled valakit - hogyan történt ez?

13. Mit lehet a sulitokban tenni, ha igazad van valamiben, de "tesznek rá"?

* * *

II. kérdőí­v

1. Ha gondod van az iskolában, akkor kivel beszéled meg?
Oszifővel vagy más tanárral?
Osztálytársakkal vagy a barátaiddal?
Szüleiddel vagy más felnőttel?
Esetleg mással?

2. Ha véleményed, kérdésed vagy javaslatod van, akkor azt kinek tudod elmondani a suliban?

3. Szokott-e rendszeresen olyan alkalom lenni, amikor iskolai dolgokról lehet beszélgetni?
(Milyenek ezek? Igaziak? Bármit el lehet mondani, meg lehet beszélni?)
Van-e erre oszifő óra?
Van erre fordí­tott nap vagy diákparlament vagy más ilyesmi?
Van osztály vagy iskolai diákönkormányzat?
Esetleg valami más?

4. Mindenütt sok ember él együtt. Ahhoz, hogy ez jól menjen szabályokra van szükség.
Ezek a szabályok arról szólnak, hogy mit nem szabad csinálni illetve arról, hogy mi az ami jár az embereknek, amihez joga van.
Mások-e a gyerekek jogai szerinted, mint a felnőtteké? Ha igen, akkor miben mások?

5. Járnak-e a diákjogok azoknak a diákoknak is, akik nem teljesí­tik a kötelességeiket?

6. Szerinted melyik a helyes? (Karikázd be a számát!)
6.1 Néhány joga már egy babának is van, de minden joga csak sorban lesz meg az embernek, ahogy felnő.
6.2 Vannak olyan jogok, amik mindenkinek járnak, aki teljesí­ti a kötelességeit is. Ilyenek az emberi jogok, a gyermek jogok, meg a diák jogok is.
6.3 Az emberi jogok minden emberé, még a babáké is. A gyermek jogok minden gyereké. A diák jogok minden diáké. Ezek akkor is járnak, ha valaki nem teljesí­ti a kötelességeit, sőt még akkor is, ha bűnöz.

7. Mi egy tanár legfontosabb joga szerinted egy tanóráján?

8. Van-e az iskolátokban diákújság vagy web-lap vagy rádió, amit diákok is csinálnak?
(Ha van, akkor í­rj róla egy kicsit!)

9. Van a sulitokban olyan, hogy Házirend? Láttad már vagy beszéltetek róla?

10. Van-e kapcsolatotok másik helyi sulival? Ha van, akkor milyen?

11. Szerinted miért kell az embereknek gyerekkorukban iskolába járni?

12. A szüleid szerint mik azok a fő dolgok, amiket meg kellene Neked taní­tania az iskolának?

13. A Te iskolád jó iskola-e? Ha igen vagy, ha nem, akkor miért ilyen?

14. Szerinted jó dolog-e dolgokat megtanulni? Te szeretsz-e tanulni? Ha nem, akkor miért nem?

15. Mennyi időt töltesz a barátaiddal iskolán kí­vül, de nem otthon, naponta (sporttal, különórákkal, itt-ott, csak úgy)? És mennyit közlekedsz egyedül?

* * *

Beszélgetések

EMLÉKEZTETŐ I.
Az új közoktatási koncepció kapcsán folytatott beszélgetésről
(2010.11. 05.)
A beszélgetésben összesen 17 fő 16-18 éves szidökös vett részt, 12 lány és 5 fiú. Összesen öt középiskolából jöttek és legalább két éve SZIDÖK képviselők. A beszélgetésbe időnként be-bekapcsolódott három volt szidökös egyetemista.

Eredetileg október 22-én kértük meg őket, hogy üljünk össze és állí­tsunk össze egy kérdőí­vet általános iskolásoknak, november 05-én.
Ennek okáról a következőket mondtuk el október 22-én.
Ahol sok ember csinál valamit, ott szabályokra van szükség. Az iskoláink is ilyen helyek.
Az iskolai szabályokat állandóan kiegészí­tették és már nagyon hosszú, meg bonyolult.
Sok tanár is van már, aki nem ismeri ezeket. A diákok jogai pedig úgy szét vannak szórva benne, hogy lehetetlen megtalálni őket.
Most Budapesten, egy sokkal egyszerűbb szabályzást készí­tenek elő a közoktatásnak, ami az általános, meg a középiskolákat jelenti.
Engem - Korom Palit - megkérdeztek, hogy hajlandó vagyok-e részt venni ebben a folyamatban? Azt is megkérdezték tőlem, hogy szidökös diákok beszállnának-e egy ilyen beszélgetésbe?
Én úgy gondolom, hogy ez menni fog és nem csak a középiskolásokat, hanem az általános iskolásokat is szeretném ebbe belevonni.
Az elgondolásom az, hogy a középiskolásokkal összeállí­tanánk egy-két kérdőí­vet, aminek a válaszai megalapoznának egy saját elgondolást.
Azt már akkor többen felismerték, hogy a vélemény alkotás szempontjából maga az a beszélgetés is fontos lesz, aminek eredményeként megszületik a kérdőí­v.

*

(A Szentesi Diák Pincében - ez a SZIDÖK saját helye, amit a VE-GA tart fönn és üzemeltet - nagy az élet.
Harmadik éve már, hogy a házban üzemelő Földhivatal egyszerűen elbontatta az épület fűtését (is) és csak a magáét épí­ttette újra, közvetlen tél előtt. Emiatt gyakorlatilag leállt a Diák Pince működése és emiatt válságba került a SZIDÖK is.
Fél évvel ezután rendeződtek a dolgok valamennyire. A régiek közül azonban, csak kevesen tértek vissza és közel egy évig tartott, mí­g kialakult egy új csapat, ami egyben egy új nemzedéket is jelentett. Ez a csapat egészében is fiatalabb, még kevesebb köztük a fiú és képzetlenebbek is. Inkább egymás társaságáért járnak le a Pincébe és nehezebben vonhatók be komolyabb dolgokba, miközben sokkal többen vannak és szeretnek ide járni.
A tárgyi munkát vállalók vállalási komolyságát nem igazán lehet komolyan venni.
A lányok közül hárman vannak, akik tudatosan segí­teni akarnak. A fiúk között szintén hárman vannak, aki rendszeresen részt vesznek a GYIÖT regionális találkozóin és meglehetősen képzettnek tekinthetők diákjogi kérdésekben. Ehhez a témához azonban gyakorlatilag úgy viszonyulnak, mint egy iskolai tantárgyhoz. Nem egy élő, gyakorlati dolog ez a számunkra.
A középiskolásokkal nagyon nehéz együtt dolgozni, ha ennyien vannak. Állandóan eltájolódnak, szétszakad a beszélgetés, spontán csoportosulnak, mászkálnak, stb.)
Vállaltátok azt, hogy összeállí­tunk egy kérdőí­vet, de í­gy sosem leszünk vele kész. Koncentrálnátok végre egy kicsit?
- Én meg - ... nem is ezért jöttünk le, el is megyünk nemsokára, mert dolgunk van.
- Ne hazudj! Te is itt voltál, amikor ezt megbeszéltük és Te is megszavaztad. Már megint a fiúkkal van baj.
- Készültök a gólyabálra mi?
- Persze! Még piánk sincs.
- Minek az? Van már bent a szekrényekben elég?
- És ha kipakolják?
- Olyan nincs, mert a szekrényeket nem nyithatják ki. Diákjogok is vannak a világon.
- Te vagy az okos, maradj Te!
Senki nem megy el, ameddig nem haladtunk meg ezzel a dologgal. Felfüggesztem a demokráciát és kész. Elkezdjük végre vagy szövegeltek tovább?
- De én nem ezért járok ide!
Nem érdekel!
- Itt vannak ezek a diákjogászok, mit javasolnak?
- Elmész Te a -...
- Legutóbb Makón ott volt. Nagyon jó előadást tartott. Hí­vjuk meg és Ő majd jó tippeket fog adni. Amúgy is kellene mindenkinek tudni ezeket.
- Ne is haragudj, engem nem érdekel.
- Akkor meg minek vagy itt?
- Nem tudom, hogy most vett valami piát - vagy nem, de nem jött el (neki volt esze).
állj! Koncentrálni fiúk és lányok!
Azzal semmire nem megyünk, ha leragadunk a diákjogoknál. Az általános iskolásoknak meg közük sincs hozzá. Egyáltalán mi az, hogy jog?

- ???
- Le van í­rva törvényekben az, hogy mi jár az embereknek illetve, hogy miket nem szabad csinálni. Ha ezeket nem tartja be valaki, annak következményei vannak. A diákjogokban az van, amit a diákoknak kellene megkapni, de persze ezzel a kutya se törődik, főleg a diákok nem.
- Te törődsz?
- Én törődnék, de teli a suli olyan hülyékkel, mint Te!
állj!
- Jó, jó tudom, koncentráljunk.
Akkor most úgy kezdjük el a kérdőí­vet, hogy rákérdezünk sorra, hogy mi van az iskolájukban a diákjogokkal?
- ???
- ???
Képzeljétek magatok elé -- .! Ők kapják pl. az í­vet, amire válaszolni kell.
- Nem fognak. Én se ismerem ezeket a dolgokat. Ha tőlem ilyesmiket kérdeztek, inkább elhúzok.
- Én úgy gondolom, hogy ez az egész nem is erről szól. Inkább arról szól, hogy hogyan és mint legyen általában az iskolákban? Milyen tantárgyak legyenek és miket taní­tsanak? Meg hogyan?
- Igen! Meg hogy jobb légkör kellene! Taní­tani se könnyű a tanároknak sem. Már akinek.
- Eszed, nem eszed nem kapsz mást! Nem foglalkozik ezekkel egy gyerek.
- Már hogyne foglalkozna! Ettől érzi jól vagy rosszabbul magát az osztályban, meg a suliban.
- ???
- Ez jó ötletnek tűnik?
- Mi?
- Valahogy mindenki érzi magát az iskolájában, még Te is. Azt, hogy hogyan érzi magát, azt mindenki tudja. Azt is tudja, hogy miért. Arról szerintem mindenki tud beszélni, hogy hogyan érzi magát?
Azt hiszem, hogy ez nem egy rossz kiinduló pont. Mit szóltok ehhez?
Most már azonban úgy gondolkodjatok, hogy mit kérdeznétek szó szerint!

- Magáról, meg hogy hogyan érzi magát, mindenki jobban tud beszélni, mint okosakat mondani. De szerintem ez í­gy túl általános.
- Mert?
- Hát azt lehet mondani, hogy jól vagy rosszul, meg ennek a variálása. Ebből azt nem tudjuk meg, hogy kivel vagy mivel van baja? Meg mi az, ami tetszik neki?
- ???
- Akkor meg csináljuk úgy, mint a SZIDÖK táborban!
- Hogy?
- Érzelmeink a mindenféle emberekkel vannak. Az iskolában mindenféle olyan emberekkel, akiknek ehhez köze van.
Kik azok az emberek az iskolában, akikhez köze van?
- ???
- Az osztálytársak.
- Meg a többi, aki az iskolába jár.
- A tanárok is.
- Szerintem a szülőknek is van ehhez köze.
És miket kérdezzünk?
- Ha a szabályokat nézzük, akkor az érdekes az, hogy bántották-e vagy ő bántott-e valakit?
- És, hogy mi van ilyenkor - gondolom.
- Hogy, hogy mi van ilyenkor?
- Hát kivel lehet megbeszélni, meg ilyesmi vagy akár a diáktanáccsal is - ha van.
Még?
- Szerintem az jó kérdés, hogy mitől jó vagy rossz egy diák vagy akár egy tanár is?
(Erről azonnal kitört egy negyedórás, veszekedésbe torkolló vita.)
Ennek nincs értelme gyerekek! Felí­rtam ezt is, de most hagyjátok abba?
Van még valami?

- ???
- Nem tudom, hogy máshol van-e olyan, mint nálunk, hogy azért mi beszélgetünk az iskolai dolgokról oszifő órán is, meg a diákönkormányzatban is.
- Nálunk diákönkormányzat sincs. Azt mondta az igazgató, hogy nem kell, meg nem is való ez még nekünk.
- Nektek nem is!
állj már!
- Mindig mondjátok, hogy í­gy diákjog, meg úgy. Mi az?
- Hát vannak az emberi jogok, azt biztos tudod. Ez még a babáknak is van, csak ők még nem tudják. Aztán ezek egy részét pontosí­tották a gyerekeknek, hogy tiszta legyen ez a dolog, meg az is, hogy ezek biztosí­tása a felnőttek dolga. Mivel pedig a gyerekek, meg mi is diákok vagyunk szinte állandóan és az iskola az mégiscsak más, mint általában, ide is tisztázták a jogokat, mert felnőtteké világos, de a mienk meg nem. Igaz Pali?
??? Valahogy í­gy, bár ezt jól elhadartad. Mindenesetre legyen valami ilyen kérdés is?
- Legyen! (Az egyetértés, a meg nem értés talaján, általánosnak mondható.)
Azt azért megjegyzem, hogy a tanároknak is megvannak a maguk kifejezetten iskolai jogai és ragaszkodom egy ilyen tárgyú kérdéshez is.
- Jó. (Még nagyobb bizonytalanság.)
Milyen kérdést érdemes még feltenni?
- Most nézzetek hülyének, de az igazi kérdés az, hogy minek kell egyáltalán iskolába járni?
- Jó kérdés! Hülyeség! Mert muszáj!
- Azért anyádék várnak ettől valamit, nem? Jó sok pénzük elmegy erre.
- Én szeretnék cukrász lenni, hogy legyen jó munkám és elég pénzt keressek.
(A meglepetés kibillenti a beszélgetést az eddigi medréből, hiszen ki gondolta volna, hogy â?? cukrász szeretne lenni?)
- Ha valaki kiröhög, akkor fejbe vágom, de én néha szeretek csak úgy tanulni. (íąjabb meglepetés, amin már nehezebb úrrá lenni. Egyébként is fárad a társaság. A végtelenségig képesek szövegelni, de ez most fárasztó nekik.)
Akkor ezt az egészet vegyük sorra és kezdjük el leí­rni a kérdéseket! Előbb azonban tartunk negyedóra szünetet.
( A szünet után 8 lánnyal, két fiúval és a három egyetemistával folytatjuk a munkát. Így született meg az első kérdőív, kb. fél óra alatt. A második kérdőí­v összeállí­tásában már, csak négy lány és az egyetemisták vettek rész - egyébként szintén lányok.)
A gépbevitel után megküldöm nektek az egészet egy záró véleményezésre. (Ez megtörtént és a végleges kérdőí­veket mellékelem.) Van-e még valami felvetésétek vagy kérdésetek?
- Mi lett a kért idő-mérlegekkel?
Kevesen küldték be és egy része még azoknak is értékelhetetlen.
- Azt javaslom, hogy csatoljuk a három évvel ezelőtt vizsgálati anyagot! Ahhoz képest nincs érdemi változás.
- Én csatolnám az akkori életmód-vizsgálat anyagát is.
OKÉ!

Összeállí­totta: Korom Pál

* * *

EMLÉKEZTETŐ II.
Az új közoktatási koncepció kapcsán folytatott beszélgetésről
(2010.11. 20.)


A beszélgetésben összesen 21 fő 13-15 éves szidökös vett részt, 15 lány és hat fiú. Összesen hat általános iskolából jöttek és valamennyien tavaly, vagyis 2009. tanév elejétől SZIDÖK képviselők. November 08-ig valamennyien megkapták a mellékelt levelet. November 05-én állí­totta össze a két nekik cí­mzett kérdőí­vet egy középiskolás csoport, három főiskolással kiegészülve (erről már készült egy emlékeztető).
Az első kérdőí­vvel 12-én ismerkedtek meg - erről zajlott egy beszélgetés - és ezt 13-án ki is töltötték.
A második í­vet - egy 19-i beszélgetést követően - 20-án töltötték ki.
A kérdőí­vek szerepe elsősorban az volt, hogy összpontosí­tsa a gondolkodásukat erre a témára.
A beszélgetést én - vagyis Korom Pál - vezettem, otthonos körülmények között, kötetlen formában.

*


Miért jártok iskolába?
- ???
- Mindenki jár iskolába.
- Muszáj menni.
- Tanulni kell.
- Tanulni kell, hogy majd jó munkánk legyen.
Még valami?
- Nem tudom, de alig emlékszem már valamire, amit régebben tanultunk. Nem éri meg tizenkét évig iskolába járni, hogy azt a sok tudományos részletet, amit kérnek, mind elfelejtsük. Anyukámék legalábbis semmire nem emlékeznek.
- A nagyobbak beszéltek róla és igazuk van, hogy sok mindent meg nem tanulunk meg, ami tényleg kellene.
Például miket?
- ???
- Háztartási dolgokat.
- Főzni, meg mosni?
- Nem erre gondolok, hanem hogy el kell menni a bankba, meg hivatalokba, meg azért gyereket is kell nevelni majd.
- Ezeket majd akkor kell megtanulni, ha felnőttünk.
- Akkor majd sok pénzedbe fog kerülni, ha nem tudod az ilyesmit!
Mi a jó az iskolában?
- ???
- Ott van X.Y. és V.Z.ZS. is.
- Legjobb a szünet, mert akkor tudunk beszélgetni egy kicsit.
Kedvelt tantárgyatok nincs?
- ???
- Nincs. (Ez a nagy többség.)
- Én az angolt szeretem. Néha érdekes és jól is megy.
- Az ember nem szeret tantárgyakat, inkább embereket.
- ???
Akkor vannak olyan tanárok, akit szerettek?
- Nem nagyon.
- Azért van. (Ez több változatban elhangzik. A többség egy nevet mond, de vannak néhányan, akik többet is. Majdnem mind férfi, bár tény, hogy nagy többségben vannak a lányok. A fiúk inkább poénkodnak.)
Ezek szerint vannak tanárok, akiket bí­rtok és ezek valamilyen tantárgyakat taní­tanak. Még sincs kedvelt tantárgyatok?
- ???
- Nem azért kedveljük őket, hanem mert jó fejek.
- X.Y. is jó ember. Jól el lehet vele beszélgetni.
- V.Z.ZS. jó tanár is, de a tantárgya senkit sem érdekel. Jó, a többi sem.
Mi az a tantárgy, amit nem szerettek?
A válasz azonnali és szinte közfelkiáltással a történelem - ami erősen meglepett. Emellett elhangzott egyszer-egyszer szinte mindegyik tantárgy.
Mi bajotok a történelemmel?
- Bonyolult.
- Nem lehet megjegyezni.
- Rohadtul unalmas.
- Még ugyanaz a tanár is egyszer ezt mondja, másszor meg azt.
- Nálunk a fiúk kikészí­tették a történelem tanárnőnket. Aztán meg azt is kikészí­tették, aki utána jött. Most a harmadik van soron.
Mit értesz az alatt, hogy kikészí­tették?
- Ilyen nálunk is volt, csak nem történelemből. Nem hagyják taní­tani. Állandóan csináltak valamit és a végén sí­rva fakadt és kiment. A fiúk meg a lányok meg majdnem összeverekedtek.
- Nálunk töriből volt, de vannak olyan tantárgyak, ahol vannak ilyen dolgok, de olyanok is, ahol ez szóba sem jöhet.
Milyen tantárgyak ezek?
- Magyarból, nyelvből meg például matekból az ilyesmi szóba sem jöhet. (Nagy egyetértés.)
Amikor én diák voltam, akkor a nagy többség a matekot utálta legjobban, a nyelvtant, meg az idegen nyelveket.
- Az régen volt. Ha ma boldogulni akar valaki, annak ezeket kell tudni.
- De a magyart, csak azért, mert ciki, ha éppen azt nem tudod, mert magyarok vagyunk.
- Ez hülyeség! Ezt csak a faterod mondja mindig.
- Nem csak a faterom mondja, hanem állandóan ezt hallod, nem?
Szoktatok a szüleitekkel beszélgetni suliról?
- Nem. (A társaság nagyjából egyharmada állí­tja ezt.)
- Minden nap, ahogy hazamegyek, kidühöngöm magam anyunak.
- Anyámmal beszélünk néha és ő meg is szokta kérdezni.
Apukátokkal nem szoktatok a suliról beszélgetni?
- Nem.
- Még csak az kéne!
- Nem érdekli. (állí­tja a többség.)
- Nem ér rá. Alig látjuk, annyit dolgozik.
- Nem élünk együtt. (A viszonylag szűk körben hárman is vannak.)
A szüleitek mit várnak az iskolától?
- Diplomát ! (Enyhe többség.)
- Olyan munkát, amiből majd meg lehet élni.
- Nem beszélgettünk még ilyesmiről. Gondolom, azt remélik, hogy nem lesz velem semmi baj.
- Nem vagyok jó tanuló. Valami jó szakmát akarnának.

*

Szerintetek mit akar az állam az iskolától, hiszen milliárdokat fordí­t arra, hogy mindannyian iskolába járjatok?
- ???
- Gondolom azt, hogy majd jól dolgozzunk.
- Legyen valami jó munkánk, amiből meg tudunk élni. (Összebólintó egyetértés.)
- Tudjunk boldogulni és ne legyen velünk semmi baj.
Mit értesz az alatt, hogy ne legyen veletek semmi baj?
- Ne legyünk munkanélküliek!
- Ne legyünk bűnözők!
- Ne randalí­rozzunk az utcán!
Ezt úgy érted, hogy ne legyenek tüntetések sem?
- íągy kell intézni, hogy ne legyenek tüntetések.
- ???
Hogyan lehet azt intézni? Tanultok ilyesmit?
- ???
Kik a vezetők a mi országunkban?
- Hát a politikusok. (Nagy egyetértés.)
Nekik nincs főnökük?
- Nekik nincs. (Ismét egyetértés, egy kivétellel.)
- Dehogy se nincs! Van az, akié a legnagyobb bank, meg általában a bankosok. És azok is, akik benne vannak a száz leggazdagabb magyar között. Nekik sokkal több pénzük is van, mint a politikusoknak és mindenki nekik dolgozik. Majdnem mindenki.
- Ők csak saját maguknál főnökök. Nem szólnak bele a nagyobb dolgokba. Az iskolákat sem ők kormányozzák, hanem a kormány emberei. (Teljes az egyetértés.)

*


Hol érzitek legjobban magatokat? Hol lehettek igazán magatok, olyanoknak, amilyenek a valóságban vagytok?
- ???
- Otthon. Valamennyire anyuval, bár gyakran megkí­mélem az aktuális dolgaimtól.
- ???
Az iskolában nem? (Kár volt a kérdésért.)
- á, dehogy!
- Kizárt!
- Ma a szünetben és a WC-ben.
Akkor sehol nem tudtok igazán önmagatok lenni?
- ???
- Háát edzésen â?? meg táncon.
- Amikor a barátaimmal vagyok együtt, valahol.
- Igen. Lógunk egy kicsit itt-ott együtt, dumcsizunk és se tanár, meg szülő se.
- Órákat vagyunk azért együtt és akkor, csak egymásra kell figyelni.
Ilyenkor van valaki felnőtt, aki tudja, hogy mit csináltok?
- Nincs. (Nagy egyetértés.)
- Igazából a tanárok úgy gondolják, hogy ez nem is tartozik rájuk. Anyámék meg azt tudják, hogy suli dolgokkal vagyok elfoglalva vagy az edzéssel. Néha csörgünk, de azt mondjuk, amit kell. Aztán amúgy is minden barátom az osztályból kerül ki.
Ez mindenkivel í­gy van?
- Nekem van barátom a táncklubban is, de többség a suliból való.
- Az egész életünk a suliról szól. Nem is nagyon tudunk máshol ismerkedni, meg minek is. Csak kiutálnának érte a haverok.
De hát vannak unokatestvéreitek is, nem? Vannak olyanok is, aki a közelben laknak. Velük nem barátkoztok.
- Valamennyire.
- Nekem egy unokatestvérem a barátom is.
- Nem jellemző.
- Van ilyesmi is, de inkább osztálytársakkal jön össze az ember, amí­g el nem éri a 15-16 évet.
(Hozzávetőleges egyetértés.)
Most itt ültök együtt. Ezt miért csináljátok? Miért jöttök össze hetenként, illetve miért nem, ha néha elmaradoztok?
- A többiek miatt, mert itt van â??.. . (Szinte mindenki neve elhangzik.)
- Néha egészen jó dolgokat csinálunk, amiket máshol nem lehet.
- Érdekeseket!
Nem zavar benneteket az, hogy ilyesmiket kérünk tőletek, mint ez a beszélgetés?
- ???
- Néha furcsa.
- Meg zavaró is.
Miért?
- állandóan olyan dolgokat kérdezel, amiket tudni kellene, de mi meg mégis bénázunk. Ez ciki és ezt senki se szereti.
- Közbe meg érdekes. Én ahogy hazamegyek, el szoktam ezeken gondolkodni.
- Hülye!
- Te vagy a hülye. Ne mond azt, hogy neked eszedbe se fog jutni az, amiről most is beszélgetünk.
- Eszembe fog jutni, de megtartom magamnak, mert kiröhögnek a haverok.
- Persze X.Y. is biztos azért nem jött most, mert a haverjai kiröhögték. A fiúk lassan másra se figyelnek, csak hogy a többi hülye fiú ki ne röhögje őket.
- Ezért is alig van fiú most is.
- Nem csak ezért! Szerintem nem is nekünk kellene erről dumálni. Pali állandóan olyanokat kérdez, amire a tanárok se tudnának válaszolni, pedig ők a tanárok. Előbb nem nekünk kellene válaszolni!

*

Beszélünk mi szülőkkel és tanárokkal is.
Még egy valamiről szeretnék beszélni veletek. Az osztályban is, máshol is különböző kisebb csoportokba tartoztok. Ezek részben baráti csoportok vagy haveri körök. Ezek között is vannak azonban olyanok, aki hasonlóbbak, de vannak olyanok, aki idegenebbek. Így van?

- ???
- Arra gondolsz, hogy vannak olyanok, akik pl. gazdagabbak meg szegényebbek?
Arra is, meg arra is, hogy más helyen nőttek fel, pl. falun vagy pl. a szüleik más iskolákat végeztek és most is más munkából élnek meg.
- Így nem számí­t. íągy inkább, hogy az egyik lánynak pl. rossz szaga van, mosószappanos - meg kövér is, ezért néha csúfolják, hogy tetves. A hasonlók meg az ő pártját fogják.
- Vannak, akik ezt rosszabbul tűrik, mert nekik jobban megy és jobban is néznek ki.
- Mások a témáink is. Másról szeretünk beszélni.
- Én dumás vagyok, de olyasmiről nem is tudok beszélni, amiről X.Y., mert ilyesmi témák nálunk otthon szóba se jöhetnek.
- Nálatok nincs is nappali (nevetés). Más az, amikor a nappaliban könyvespolcok vannak, amit néha olvasnak is, meg szí­nházba is jártak, amí­g be nem zárták.
- Én azért is szeretek ide járni, mert régebben én se tudtam ilyen komolyabb dolgokról beszélni, most meg tudok. A nagyarcúakat is ki tudom szövegelni, ha akarom, de nem akarom.
Még valami?
- ???
- Most nyolcadikban azért már lehet tudni azt, hogy ki megy gimibe, mert diplomát akar egyszer. A többség még most sem tudja, hogy hova menjen, de az tuti, hogy lesz, aki majd szakmunkásnak megy, ami egészen más, mint ügyvédnek lenni - például. Ők már nem nagyon beszélnek egymással. Mondjuk régebben se nagyon beszéltek.
Ez biztos azért van, mert van, aki jobb képességű - okosabb - mí­g mások ügyesebbek ugyan valamiben, de nem annyira okosak.
- ???
- Nem egészen í­gy van azért.
- Van, aki okosabb, de nem mehet.
Miért nem?
- ???
- Nem olyan a családjuk.
- Nincs hozzá pénzük.

*

- Azt nem értem, hogy miért nem foglalkozunk azzal, hogy a diákoknak is vannak jogai?

Jó! Mi az, hogy jog?
- ???
- ???
- Mi az, hogy mi a jog? A jog az, hogy le van í­rva, hogy mi az, ami jár nekünk.
Ez tetszik. Ez egy nem rossz megfogalmazás.
- Az van leí­rva, ami mindenkinek jár és az a jog. Másoktól nekem, de tőlem is mindenki másnak.
(Meghatódom - és hazaküldöm őket, mert eddig voltak elkérve otthonról.)

Összeállí­totta: Korom Pál,
a beszélgetés levezetője