Jelenünk... és közoktatásunk teljes konzervatí­v reformja (IV.)

Kategória: Baráti kör Megjelent: 2010. október 22. péntek

Az új oktatási kormányzat teljesen át akarja alakí­tani a közoktatás rendszerét, beleértve annak a teljes jogrendszerét is. Ezt azonban most nem azonnal a jogszabályí­rással kezdik, hanem előbb koncepciót készí­tenek és azt október végétől vitára bocsátják (ami eddig nem volt szokásban és nem is kötelező).
Kaptam egy meghí­vást Dr. Hoffmann Rózsa felelős államtitkár asszonytól, a választások utáni keddre.
Ennek miértjét az adta, hogy miközben a tárca abban érdekelt, hogy hozzá, a szakmai és a diák szervezetektől már összegzett és konszenzusos vélemények érkezzenek - és ilyen módon minél kevesebb - szükség van olyan véleményekre is, amelyek szakmailag legalább ilyen szí­nvonalúak, de helyi pedagógus és diák véleményeket, javaslatokat tartalmaznak.
Tekintettel arra, hogy a VE-GA Szövetség egyedül maradt meg a tizenéves diákszervezetek közül és mert '92 óta közreműködik ilyen anyagok módszeres kialakí­tásában, most is igényelnék ezt.

A részletek ügyében Kosinszky Zsuzsával egyeztettem, aki megmaradt a tárcánál és Ő maradt a pályázati ügyekben illetékes vezető főtanácsos is.
A helyzet labilitására azonban jellemző a következő. Amikor felkértem, hogy akkor legyen az összekötőnk ezen ügyben (és kapjuk meg tőle minél hamarabb az anyagokat), akkor azt mondta, hogy ehhez jóváhagyást kell kérnie. Arról pedig máig nincs infóm, hogy ezt megkapta-e?

Tekintettel arra, hogy az eddigi törvényalkotói gondolkodási folyamatokban nem vettetek részt, röviden összefoglalom az ügy főbb témaköreit, Hoffmann Rózsa felfogása szerint:
- A jelenlegi nagyon bonyolult és túlszabályozó törvény helyett, egy új keret-jellegű törvényt kell létrehozni. Célja elsősorban a pedagógusok helyzetének megerősí­tése és az átláthatóság.
- Kifejezetten érték-alapúnak illetve etikailag is megalapozottnak szeretnék - tisztázott és konkrét tartalommal.
- A túlsúlyosan kompetencia alapú oktatás helyett, a megkövetelt minimum ismereteket rögzí­tő NAT.
- Új és lényegesen kisebb számú keret-tanterv, amelyek 12-20% saját teret adnak az egyes iskoláknak (tehát nem is okvetlenül kell a mai oktatási-nevelési tervet megí­rni, könyv-szerű méretekben).
Fontos, hogy a bevált "alternatí­v" iskolák tevékenységét mindez nem teheti lehetetlenné.
- Mindennek megfelelően átalakul az érettségi rendszere - és meg is komolyodik.
- Kialakí­tásra kerül egy életpálya-modell. Rögzí­tésre kerülnek az oktatandó szakmai minimumok. Várhatóan egy éves lesz a szakmai gyakorlat, de a diplomások még ez után is egy-két évig gyakornokok lesznek, majd pedig pályakezdő státuszúak. Ezután 5-7 évenként esnek át egy minősí­tésen és léphetnek fölfelé a szakmai ranglétrán - egyre komolyabb és remélhetően valóban komoly - állami - fizetéssel.
- Kialakí­tásra kerül egy új szakfelügyeleti rendszer, egy új szakértői bázis kialakí­tásával.
- Természetesen átalakul a tankönyvkiadás illetve a pedagógus továbbképzés rendszere is.
- Stb. stb.

Vannak más és a tárcán belül is vitatottabb ügyek, amik már kevésbé az iskola világának képviselőire fognak tartozni.
Ilyen az általában vett iskolai, települési és egyéb diákönkormányzatok, körök és szervezetek (pl. alapí­tványok) ügyei, szakmaisága.
Ilyenek a gyermek- és diákjogi ügyek illetve az ezekhez kapcsolódó jogi és mediációs eljárások.
Tisztázatlan általában a diákparlamentek ügye is, ezek valamennyi szintjén.
Problematikus a segí­tő képzés és tevékenység is, annak - szintén - valamennyi szintjén.

Mindez nyilvánvalóan az oktatásügy konzervatí­v ihletésű, gyökeres átalakí­tását jelenti!!!

*

Mindezzel igen érdekes helyzetbe kerültem.
Egyrészt, bár igen sok szimpatikus elem volt/van a liberális oktatási stratégiában, a valóságban a mindent lenyelő "verseny iskolát" hozta magával és a számomra fontos lehetőségeiből vajmi keveset realizált. Akarva - nem akarva, zűrzavart hozott az iskola-rendszerbe, erősí­tette a "vaskos bástyáikat" és nem, hogy demokratikusabbá tette volna, hanem antidemokratikusabbá tette az iskolákat.
Másrészt a konzervatí­v iskola-rendszer jobban megfelel a magyar társadalom adott fejlettségének, az oktatásunk (a szülők és oktatók) hagyományainak, általános szí­nvonalának. A direkt rendszere azonban - pl., hogy nem is akar iskolai demokráciát viszont nagyon is akar egyféle ideológiát - nem tetszik.
A kérdés az, hogy mi jobb a gyerekeknek? A szabad vagy a kényszerű integráció az "adottba" - ebbe a mi szar kapitalizmusunkba?
Ez elől a kérdés elől nem tudok kitérni, dacára annak, hogy nekem éppen ez az "adott" nem kell, hanem valami más kellene.

*

Nem bánnám, ha néhányan komolyan vennétek a véleményalkotási lehetőségünket ebben az ügyben. Azt se mondhatom, hogy - mint oktatási ügyekben nagy többségetekben liberálisak - ne lázongjatok az erőteljesen katolikus attitűdű Hoffmann Rózsa tevékenységével szemben.
Mégis azt szeretném inkább, ha szelí­d véleményekkel és javaslatokkal, egy saját elgondolás felé terelnénk ezt az ügyet. Azt szeretném, ha legalább arra használnánk ezt a lehetőséget, hogy a magunk nézeteit tisztázzuk ebben az ügyben. (Amúgy sem hiszek abban, hogy választanunk kellene a két kérdőjeles nézet-rendszer között.)
Ehhez a következő e-mailban azzal tudok hozzájárulni, hogy a magam alapvető nézeteit próbálom rendezni a számotokra.

Pali