• Képzési és Tábor Központ Szentes-Magyartésen

Kulturális kreatí­vok

Kategória: Baráti kör Megjelent: 2009. június 16. kedd
Takáts Péter, aki már többször tartott a szegedi Waldorf Iskolában előadást, gyakran beszélt a kulturális kreatí­vokról, mint egy világszerte rohamosan gyarapodó létszámú embercsoportról, akik akár egy új irányt is szabhatnak a világ fejlődésének. Hogy pontosan miről is van szó, az kiderül az interneten elérhető a filmből, amelynek 1. része június 15-től megnézhető a film honlapján: www.kulturaliskreativok.com.
A jelenségről szóló könyv most jelent meg magyar fordí­tásban (Paul H. Ray-Sherry Ruth Anderson: Kulturális kreatí­vok - Akik képesek megváltoztatni a jövőt), és megrendelhető a www.szellemtudomany.hu oldalról.
Kulturális kreatí­vok
(Murányi Gordon, Irodalmi Centrifuga c. folyóirat)
A kulturális kreatí­vok a jövőképünket hangolják át, nem hisznek a világvégében, mert el tudnak képzelni tartalmas életet. A kulturális kreatí­vok összehangolják a pozití­v szellemű irányokat, a kreatí­v nőket, az ezo-kreatí­vokat, öko-kreatí­vokat, mentális kreatí­vokat és biciklis kreatí­vokat... Paul H. Ray szociológus és Sherry Ruth Anderson pszichológus az Amerikai Egyesült államokban végzett kutatásaikra támaszkodva fedezték fel a társadalom ezen új csoportjait. Koncepciójukat 2000-ben napvilágot látott tanulmányukban, Hogyan változtatja meg 50 millió ember a világot cí­men mutatták be.
Kik azok a kulturális kreatí­vok?
Van mód kiutat találni a kilátástalanságból. Mí­g a munka, a dolgosnak beállí­tott hétköznapok látszatvilága szeparál, vele szemben olyan közös gyökereket kell keresnünk, melyek elválasztás helyett összekapcsolnak. Épp ezt teszik azok a 60-as évek spirituális, pszichológiai mozgalmaiból és a kor szociális elégedetlenségeiből fakadó megmozdulásaiból kinőtt, máig alakulófélben lévő új kis közösségek is, akiket összefoglaló néven, kulturális kreatí­voknak nevezhetünk. A kifejezés Paul H. Ray szociológus és Sherry Ruth Anderson pszichológus kreálmánya, akik az Amerikai Egyesült államokban végzett kutatásaikra támaszkodva fedezték fel a társadalom ezen új csoportját. Koncepciójukat 2000-ben napvilágot látott tanulmányukban, a Kulturális Kreatí­vok. Hogyan változtatja meg 50 millió ember a világot (The Cultural Creatives. How 50 Million People Are Changing the World, Harmony Books, NY) cí­mű műben mutatták be. Bár a kutatók több mint 50 millió embert, az USA lakosságának csaknem 25%-át ebbe az osztályba sorolták, a csoportba tartozó egyének mégis váltig meg voltak győződve róla, hogy egyedül vannak. A hatalom által irányí­tott média fokozni is igyekszik egyedüliség érzésüket, hisz létezésüket, mint fennállására veszélyeset, tabutémának tekinti. A kulturális kreatí­vokat ez persze nem befolyásolja különösebben, világfelfogásukban egy újfajta spirituális gondolkodásmódnak jut kulcsszerep, í­gy hát efféle szí­njátékokkal nehéz őket megtéveszteni. Nem a levegőbe beszélnek, egyéni fejlődésüket a másik embernek rendelik alá, ha nem épp a szellemi világ szolgálatába állí­tják. Ez a tudatosság mostanra kitermelt egy új osztályt is, a kreatí­v osztályt, melynek tagjai közé csak Európában közel 80-90 millió ember tartozik. Az elmúlt 10-15 évben a civil szektor erősödése, növekedése is számlájukra í­rható. Ennek a szférának a legfontosabb tulajdonsága, hogy miközben új világképet teremt, a hatalom által bitorolt jogokat és kötelezettségeket is vállára veszi egy pozití­v értékközpontú jövő megalkotásának reményében. Nem túlzás tehát azt állí­tani, a kulturális kreatí­vok egy szép új világ reménybeli polgárai, akárcsak a velük közösséget vállaló szociális vállalkozók, akik a szociális szférában hoznak létre vállalkozói többletértékeket.
Hogyan lehetsz Kulturális Kreatí­v?
A kulturális kreatí­v magatartásforma felelősséget vállal az egyéni kisvilágért.
A felelősségvállalás tárgykörébe a holisztikus megközelí­tés jegyében a legkülönfélébb területek tartozhatnak, úgymint a külső és a belső béke megteremtése, a meditáció, különféle spirituális gyakorlatok, alternatí­v gyógyászat, környezet-tudatosság, közösségi és szociális munka, a másik emberrel, a másik vallással, nemzettel, kultúrával való harmonikus együttélés, az utazás, mint a megismerés fontos eszköze, a Föld és a természet értékeinek tisztelete, az emberiség jövőjének, az utánunk jövő generációk érdekeinek képviselete. Úgyszintén ide tartozik a jóléttel és az anyagi javakkal szembeni belátó attitűd, az "önkéntes egyszerűség".
Az "önkéntes egyszerűség" a jelen olvasatban nem kényszerű lemondást jelent, hanem a felelősségvállalás, a belátás szerves része, "a megtehetném, de nem teszem, megvehetném, de nem veszem"- attitűdje, tudatos részvétel egy világban, amely nagyobb lábon akar élni, mint amit a Föld tartalékai számára lehetővé tesznek. Úgyszintén ide tartozik a tudatos pénzkezelés, a tudatos fogyasztói magatartás kérdésköre éppúgy, mint a globális szegénység jelensége, ami a kulturálisan kreatí­van gondolkozó ember számára nem az "ő problémájuk", hanem mindannyiunké, hiszen ugyanazon egység és közösség szerves részei vagyunk mindnyájan, ahol minden mindennel összefügg.
A kulturális kreatí­v viselkedésmód jellegzetessége az emberi élet minőségi tartalommal való feltöltésének igénye, az önmegismerési, tudatosodási folyamatban való aktí­v részvétel, a kreatí­v, alkotó tevékenységekhez, művészetekhez, tudományokhoz való vonzódás, és a saját önkifejezési forma kreatí­v felfedezése és megélése.